A Fővárosi Törvényszék jogerős döntése alapján Kishantos és a Greenpeace Magyarország pert nyert csütörtökön a magyar állammal szemben.
A magyar biogazdálkodás fellegváraként emlegetett kishantosi ökogazdaság kálváriája 2013-ban indult, amikor egy jogszabályokat sértő eljárás során a gazdaság elveszítette a földjeit. Az Euronews Rodics Katalint, a környezetvédő szervezet biodiverzitáskampány-felelősét kérdezte.
A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ 21 éven át folytatott vegyszermentes mezőgazdasági tevékenységet több mint 450 hektáron, amikor elvették az általa bérelt területet. Az itt zajló tiszta biogazdálkodást az EU is támogatta.Az államé volt 452 hektár, a biotermesztést folytató mintagazdaságnak érvényes bérleti szerződése volt az állami tulajdonú területre. Az Európai Unió a hétéves bérleti szerződések alapján folyósította a támogatást. A kishantosi gazdálkodó közösség saját tulajdonában csak az épületkomplexum és az azt övező két hetárnyi föld maradt.
Az érvényes bérleti szerződés ellenére hét évvel ezelőtt új bérlők között osztotta szét a 452 hektár állami tulajdonú földet a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA). Az új bérlők meg sem várták a csupán két hónapnyira lévő aratást, „művelésbe vétel” címén beszántották Kishantos aratás előtt álló bionövényeit négyszáz hektáron. Csak az elpusztított termény értéke volt akkori áron százmilliós nagyságrendű.
– tudtuk meg Rodicstól.
“2013. április 12-én traktorokkal vonultak a földekre, és öncélúan pusztították el a termést, hiszen az új művelést nem befolyásolta volna, ha kivárják az aratásig tartó két hónapot. Ez alapján nem lehet másra következtetni, mint hogy tönkre akarták tenni a területet a folyamatban lévő bírósági eljárás ellenére, hogy ha az eredeti bérlő javára születne döntés, akkor se arathassa ő le a termést.”
Végül a döntés megerősítette a Pesti Központi Kerületi bíróság korábbi ítéletét, ami elutasította a magyar állam keresetét, és kimondta, hogy a magyar állam által felhozott vádak megalapozatlanok. A ma véget ért peres eljárás öt éven át zajlott, ebből négy évig halasztották. A perben a magyar állam valótlan vádak alapján 14 millió forintot és ennek kamatait akarta megfizettetni a Kishantosi Vidékfejlesztési Központtal és az őket támogató Greenpeace Magyarországgal. Ezt szerencsére tehát sikerült elkerülni.
